A foglalkozást tartó pedagógus: Bognárné Szászik Melinda Szilvia A szakkör tematikája összegzi a kóruséneklés, a gyermekszínjátszás és a drámapedagógia elemeit, módszereit. A műhelymunka folyamán cél a helyes légzés és hangképzés, a színpadi mozgás alapjainak, a vers- és prózamondás valamint a színpadi beszéd, a helyes éneklés és improvizációs technikák alapjainak elsajátítása. Mindezt interaktív, játékos formában, a drámapedagógia módszereit is alkalmazva. A foglalkozások alatt lehetőség nyílik:
A tanulók megismerkednek a különböző énekstílusokkal, tanulnak az éneklés jótékony hatásairól, a mindennapos gyakorlást segítő ének-skála gyakorlatokról. Az ünnepek rendjét követve ismerkednek a témához illő versekkel, dalokkal, előadókkal és fejlődik a versmondói-előadói- éneklési készségük.
A foglalkozást tartó pedagógus: Bognárné Szászik Melinda Szilvia 2022 szeptemberétől több színtéren és korcsoportban kezdődött meg a fejlesztő, tehetséggondozó munka. Ennek egyik fontos színtere az alsó és a felső tagozatos tanulók részére meghirdetett kórus foglalkozás. A műhelymunka során a cél, hogy a jó hangú, zeneileg tehetséges, érdeklődő gyermekeknek teret biztosítunk képességeik fejlesztésére, tapasztalják meg az együtt éneklés örömét. A tehetséggondozó munka során fontos cél a hallásfejlesztés, az intonáció, biztos, tiszta éneklés kialakítása, a szolfézs alapozása, a ritmusérzék-fejlesztés, mozgáson alapuló ritmusgyakorlatok alkalmazása, a ritmusírás, a néphagyomány-népi játékok, népi hangszerek, néptánc, ünnepek dalai, misedalok, klasszikus hangszerek, klasszikus zenehallgatási anyagok, zenei karakterek megismerése. A tanmenet részét alkotják a gyermekdalok tematikus válogatásban, hangszerbemutatókra való felkészülés és előadás, az egyszerű ritmus és dallamkánonok betanulása, az egyszólamú dalok betanulása hangszerkísérettel, ritmuskíséret ismert dalokhoz, illetve a gyermekszínjátszás gyakorlati alkalmazása a drámapedagógia elemeit, módszereit felhasználva.
A foglalkozást tartó pedagógus: Burucsné Walla Barbara Előzetes célkitűzésem szerint olyan rajzszakkör megvalósítását terveztem, mely a résztvevő tanulók lelki folyamatait is pozitívan támogatja. Nem teszem részvételi feltétellé a rajzolni tudást, jó kézügyességet. Mivel a gyerekek ezekben a készségekben is fejleszthetők, szeretném, ha olyan gyerekek is érkeznek, akik lehet, hogy nem tudnak, de szeretnek rajzolni, vagy pihentető számukra ez a tevékenység. A rajzolás jótékony hatásait –amit a gyerekek még óvodás korban ösztönösen használnak- a meseterápia alaprendszerével ötvözve egy olyan munkacsoport kialakítására törekszem, amelynek tagjai tudatosan alkalmazzák ezt a tevékenységet az őket körülvevő stresszhelyzetek kezelésére. Munkafolyamataink minden esetben végigvitt projektek. Ennek a kész produktumok láttán érzett sikerérzet mellett az a célja, hogy megerősítsem bennük a türelmet, valamint annak egyértelműségét, hogy a megkezdett dolgokat be kell fejezni, hogy egy folyamat akkor ér véget, ha le van zárva. A témaválasztás ugyanakkor javarészt az iskola profiljához illeszkedően, előre megbeszélt célok mentén alakul. Pl: Márton-napi határidővel elkészült a földszinti folyosó falán egy hatalmas platán, a karácsonyi ünnepkör keretében kisméretű szárnyas faoltárokat festettünk. Az oltárokat gondos tervezést követően akrillal festettük. Januárban a szakköri foglalkozásokon a gyerekek kutyaporét rajzoltak, amin megtanulhatták az arc arányrendszerét. A legszebb, már kevésbé személyes változatokat kiállítottuk. A gyerekek ebben a projektben önmaguk megismeréséhez kerülhettek közelebb. Megértették, hogy a rajz soha nem egy körülményektől és lelkivilágtól függetleníthető produktum. Egy rajz akkor nyeri el méltó helyét az egyén értékrendjében, ha nem teljesítési kényszerből, vagy megfelelni akarásból rajzol, hanem egyszerűen azért, mert alkotni jó. Akkor is, ha az egész kép sötét, fekete. Minden egyes élő vagy élettelen dolog lerajzolása a megfigyeléssel kezdődik. A megfigyelés során a kép aránystruktúrája beég az agyba. A szemünket behunyva, az agy egy sémát láttat, melyre gondolatban, vagy a fehér papírra tekintve egy egyszerű vázat fektethetünk. Ez a váz az arányrendszer. Soha nem a részlet kidolgozásával kezdünk lerajzolni valamit, hanem egészből indulunk a kis részletek felé. Az arányrendszer lefektetése és a körvonalak felvázolása után következhet csak a részletek, színek, árnyalatok, fények megfigyelése.
A foglalkozást tartó pedagógus: Molnárné Albert Bernadett A foglalkozások alkalmával fontos cél, hogy tanulóink jobban megismerjék a magyar népi hagyományokat, a népművészetet és bővüljön ismeretük a magyar népdalok köréből. Ismerjék az egyes gyermekjáték típusokat, az ezekhez kapcsolódó dalokat. Első és második osztályban a szerepcserés, körjátékok, kapuzós- vonulós és kifordulós játékokkal ismerkednek meg. Ismereteiket bővítjük kiszámolókkal, kiolvasókkal. Harmadik- negyedik osztályban a tanult körjátékok ismétlése mellett megismerkednek a Dunántúli tájegység jellemző táncaival, azok alaplépéseivel, lassú és friss csárdással, kanásztánccal, verbunkkal.
A foglalkozást tartó pedagógus: Keszler Dávid A vívás órákon és a tehetséggondozó foglalkozásokon a következő célokat valósítjuk meg:
A foglalkozást tartó pedagógus: Patonai Szilvia A műhelyfoglalkozásokon az első feladat a gimnasztikai alapok elsajátítása Berczik Sára mozdulatművész metodikája szerint. Az órákon állandó program a zenés tartásjavító gimnasztika, testtartást javító gyakorlatok alkalmazása, és menetelések közben külső jelzésre előre meghatározott alakzatok felvétele. Két csoportban dolgozunk iskolánkban: fellépő és versenyzői csoport. Mindkét csoport tagjai a már megtanult és jól alkalmazott botforgatási technikák ismétlése és alkalmazása mellett új dobásfajtákat tanulnak meg, melyeket a tanév során készített koreográfiákba be is építünk. A fellépő csoport intézményünk által szervezett iskolai és városi szintű rendezvényeken, illetve Tapolca város rendezvényein lép fel. A koreográfiák mellett menettáncot is betanul, illetve gyakorolja a felvonulást, sorhoz tartást fúvós zenekari kísérettel utcai rendezvényeken. A versenyzői csoport egy tanév folyamán két új koreográfiát épít be repertoárjába. Általában egy pálcás művészi táncot, és egy akrobatikus elemeket tartalmazó pomponos színpadi táncot. A betanult gyakorlatokkal táncversenyeken mérettetjük meg tudásunkat (pl. Dunántúli Táncversenyek, Connector Dance Fest Nemzetközi Táncverseny). Cél a repertoárban szereplő koreográfiák bővítése mellett több csoportos akrobatikus torna elem elsajátítása, versenyrepertoárunk akrobatikus gyakorlatanyagának bővítése.
A foglalkozást tartó pedagógus: Patonai Szilvia Berczik Sára gyakorlati módszere szerint a gyermekek az első órákon a táncban használatos térirányokkal és síkokkal ismerkednek meg. Az első feladat a helyes légzéstehnika elsajátítása és alkalmazása. A helyes „táncos” testtartás elsajátítása után megtanulják az állások, ülések, térdelések és fekvések fajtáit, majd a szabályos magas féltalpon járás technikáját sajátítják el. Ezzel párhuzamosan a klasszikus balett alapjai mentén megismerik az alap kartartásokat, majd először lépés-, később járásvariációkat tanulnak. Ezeket először zene nélkül számolásra, majd zenére végezik diagonálban. Az órákon először szabadgyakorlati elemeket tanulnak, majd kéziszerekkel először helyben, majd járás közben dolgoznak. Különböző síkokban és irányokban először tartásokat, majd átadásokat, körzéseket, és végül dobásokat végeznek. A tanév végére a tanult lépések közben végezik a körzéseket és dobásokat először helyben, majd haladással zenére. Az alapdobások után helyben végeztek dobásvariációkat (pl.: pörgetett dobás karikával). A tanév végére a tanult elemekből zenére szabad illetve kéziszer gyakorlatot mutatnak be.
A foglalkozást tartó pedagógus: Derhán Henrietta A szakkör feladata a környezeti nevelésben való jártasság kialakítása, és a fenntarthatóság témakörének megismerése, a megismert anyag életben való tudatos gyakorlati alkalmazása. A természetvédelem alappilléreinek pl. növényvédelem, állatvédelem értékként való közvetítése, közvetlen környezetünk megismerése, természeti és teremtett környezetünk értékeinek megóvása, tudatos globális- lokális környezetvédelmi gondolkodás kialakítása. A szakkörön 3-4. osztályos alsó tagozatos gyermekek részére indul. A foglalkozás célja az élményszerű, tapasztalat útján szerzett ismeretekkel a már meglévő ismereteik bővítése, ezen kívül a fenntarthatóbb jövőt szem előtt tartó gondolkodás kialakítása. A foglalkozás témakörei a közvetlen környezetünk adta lehetőségekhez igazodnak. A 2022. tanév szeptemberében alakult szakkör feldolgozott témakörei:
A foglalkozást tartó pedagógus: Zétényi Anna A szakkör elsődleges célja, hogy a tanulók természetismereti tudása angol nyelven kerüljön bővítésre, valamint az új ismeretek megszerzéséhez az angol nyelvet, mint eszközt használják. Szeptemberben kézműves foglalkozásokkal alapoztam meg a szakköri munkát: földgömbök készítése angol nyelvű instrukciók alapján, a Tapolcai-medence háromdimenziós térkép elkészítése gyurmából. Ezek a tevékenységek nagyon hasznosak, egyrészt a tanuló térbeli látását, tájékozódását is segítik, másrészt a közvetlen környezet megismerésében is segítségül szolgál. Minden foglalkozáson gyakoroljuk a szövegértés és fordítás technikáját. Elsősorban Tapolca és környezete földrajzi értékeit ismerik meg a gyerekek, de kitekintést tettünk a világ más részeire is a globális klímaváltozás és annak hatásai témakörében. Egy kiránduláson vettek részt a tanulók, ahol angol nyelven beszéltem hozzájuk, az instrukciókat és magyarázatokat idegen nyelven kapták meg. A túrát a Csobánc – Papsapkás-kövek területére szerveztem, amit ammonitesz gyűjtés zárt. A második félévben olyan magyar kutatók életével ismerkedhetnek meg a diákok, akik a Balaton és környezete feltérképezésével, kutatásával foglalkoztak. További túrákat szervezek, melyek segítenek a Balaton-felvidék megismerésében.
